Beszélgetőkör

Beszélgetőkörök

A Lépésről lépésre programban a nap keretét a reggeli beszélgetőkör és a délutáni záró, élménymegosztó beszélgetés adja.
A beszélgetések célja sokrétű: segít a közösség, a szociális készségek alakításában, az egymásráfigyelés, az empátia, a tolerancia, a közös szabályalkotás, a kommunikációs készség és a különböző társadalmi, viselkedési és illemszabályok megtanulásában. Rendszerességük hagyományt teremt. A reggeli beszélgetés a találkozás, a köszönés, a nap közös és egyéni programjainak, feladatainak megbeszélése mellett a gyerekek tanulást befolyásoló állapotának, élményeinek megismerését is szolgálja.
A napot záró beszélgetés a napi élmények megosztására hivatott, alkalmat teremtve a feladatok minőségének, a szabályok betartásának értékelésére, az önértékelésre, a feladatokhoz, a munkához és a munka közben egymáshoz kapcsolódó érzelmek kifejezésére.
Mindkét beszélgetőkör a közösségi élethez kapcsolódó szabályok alkotásának, értékelésének, módosításának, közös döntések meghozatalának fóruma is.
A beszélgetések sikere hosszú távon abban áll, hogy sikerül-e a közösen megfogalmazott szabályok minden elemét következetesen megtartani. Ezek a napi események biztosítják érzéseik, véleményük, kívánságaik kifejezésének lehetőségét is, amelyek elengedhetetlenek az iskolai sikerekhez. A beszélgetések rendszeressége, az ismétlés és gyakorlás lehetőséget ad a kívánt személyiségjegyek, tulajdonságok megerősítésére.
A reggeli megbeszélések arra is alkalmat adnak, hogy a gyerekek megismerkedjenek tanítójuk elvárásaival, a záró beszélgetésen pedig a teljesítést értékeljék. A megbeszélések alatt a tanító modellezi, hogy hogyan teremtsenek kapcsolatot egymással, hogyan beszéljenek egymáshoz, hogyan hallgassanak, amikor mások beszélnek, hogyan olvassák az üzeneteket, hogyan osszák meg az elképzeléseiket, véleményüket és hogy hogyan válaszoljanak megfelelően és tisztelettudóan.

A Lépésről lépésre osztályokban a beszélgetés-megbeszélést a reggeli és a záró beszélgetéseken kívül, bármilyen cél megvalósítására, bármikor használhatjuk.
A program sajátossága, hogy a hagyományos frontális irányítás alternatívájaként használja a beszélgetést: új ismeret bevezetésére, bármilyen, mindenki számára fontos közlésre, annak megbeszélésére, az ellenőrzés- értékelés fázisában, a végzett munkáról szóló beszámolásra, figyelemfelhívásra, konfliktus megbeszélésére, stb.
Ezek a beszélgetések, megbeszélések történhetnek a szőnyegen, vagy a rövidebb időt igénylők a tanulók a helyükön ülve.
Vigyázni kell arra, hogy ezek az alkalmak ne tördeljék meg, szakítsák meg indokolatlanul a munkafolyamatot.
A beszélgetések időtartama ne legyen hosszabb, mint amennyire a gyerekek aktívan képesek figyelni. Vegyük figyelembe az aktuális állapotukat, a tevékenység, a téma jellegét.
Figyelni kell a gyerekek reakcióit, és alkalmazkodni hozzájuk!

A beszélgetések
• biztonságos, barátságos hangulatot, elfogadó légkört teremtenek, ami az egész napot meghatározza,
• egyéni és csoportos megnyilvánulási lehetőséget biztosítanak, mindenki elmondhatja, megoszthatja örömét, bánatát, érzelmeit, véleményét,
• bizonyítják, érzékelhetővé teszik, hogy minden egyes ember részvétele fontos,
• segítik a csoport és az egyéni célok megfogalmazását, értékelését, az önértékelést,
• fontos képességek megtanulására adnak lehetőséget, mint például figyelem, beszélgetés, információk összegzése, problémamegoldás, feladatmegoldás, döntéshozatal, olvasás, írás, helyesírás és matematikatanulás készségei.

A reggeli beszélgetőkör céljai a következők lehetnek

• Közösségépítés.
• Napi rituálék
• Motiváció, érdeklődés felkeltés a programokban, a tantárgyi tevékenységekben való aktív részvételre.
• Napirend és a napi teendők, közös és egyéni feladatok megbeszélése.
• Az előző nap óta történt események, egyéni lelki és fizikai állapot, hangulat, tanulási állapot felmérése.
• Célzott fejlesztés: egymásráfigyelés, egymás megbecsülése, kapcsolatteremtő készség, kommunikációs készség, lényegkiemelés, összefüggő beszéd, stb.

A napot záró beszélgetések céljai

• A nap folyamán átélt élmények megosztása – fontos információ, visszajelzés a pedagógus számára.
• A tanult, vagy gyakorolt ismeretek, készségek összegezése.
• A reggel kitűzött csoport és egyéni célok értékelése.
• A nap tapasztalatai alapján a következő célok, szabálymódosítások megfogalmazása.

A beszélgetőkör szervezésének és irányításának szempontjai

1. A beszélgetés ideje rögzített legyen, lehetőleg mindig ugyanakkor, ugyanott, ugyanúgy történjen .
2. A beszélgető sarok kényelmes ülést, bizalmat, biztonságot érzékeltető, mindenki – mindenkit lát, elhelyezkedést biztosítson
3. A pedagógus helyzetével is érzékeltesse, hogy a gyerekek közösségébe tartozik.
4. Rend-szokásokat, a szabályokat, a viselkedést, a szociális és individuális magatartás jellemzőit az állandó gyakorlással biztosítja.
5. A beszélgetőkör alatti viselkedés szabályainak közös kialakítása.
(Vigyázat a kevesebb több!)
6. A beszélgetés mindenki számára biztosítson megszólalási lehetőséget!

Feladatok:
1. Gyűjts össze témákat, kérdéseket, amelyek alkalmasak a beszélgetésre!
2. Tervezd meg a beszélgetőkör idejét, helyét a termedben!
3. Hogyan rendeznéd be a beszélgető sarkot, hogy megfeleljen a leírt követelményeknek?
4. Milyen eszközökkel, módszerekkel tudnád biztosítani, hogy egy-egy gyerek ne uralja a beszélgetést, és a félénk gyerek is megszólalhasson?

A reggeli beszélgetés szokásai a Lépésről lépésre programban
• A gyülekezés ideje alatt: Reggeli kihívás
• Egymás köszöntése
• Reggeli üzenet – Osztály hírek
• Jelenlévők, hiányzók számának jelölése
• Naptár, hét napjai, napszámlálás, a tanítási napok számának jelölése tízes csoportosításban
• Időjárás megfigyelések (napsütés, szél, csapadék, hőmérséklet), jelölésük, a hőmérő használata
• Felelősök rendszere
• Emlékeztető és használata
• Kapcsolatteremtő játékok
• Érdeklődés-felkeltés, tanulási motiváció, kutatási kedv felkeltése, bizonyos tananyagok, ismeretek, esetek nyomatékosítása, figyelemfelhívás fontos tanulási szokásokra, stb. ez lehet a nap kiemelt célkitűzése az egész csoportnak, de kiemelten az egyes gyereknek is.

Reggeli kihívás

10Célja, hogy az iskolába érkezéskor nyugalmat teremtsen, segítse ráhangolódni a gyerekeket a munkára, motivációt teremtsen, érdeklődést keltsen fel a nap folyamán végzendő feladatokhoz.

Az osztályba lépéskor feladat várja a gyerekeket, amely lehet,
• egész osztálynak, bizonyos csoportoknak, és egyes gyerekeknek szóló,
• a nap kiemelt tananyagához kapcsolódó kézműves, vagy gyűjtőmunka, stb.
• egyéni differenciált fejlesztő feladat, stb.
Fontos, hogy a pedagógus irányítása nélkül, önállóan, könnyen, rövid, az óra kezdetéig megoldható, de olyan is lehetséges, hogy napközben folytatható legyen.
A feladat leírása az osztályteremben mindig ugyanazon a helyen legyen!
Nem lehet tanítási óra jellegű, vagy annak meghosszabbítása!

Gyülekezés a beszélgetőkörhöz
A beszélgetőkörrel, mint tevékenységgel való ismerekedés fázisában különböző feladatok köré szervezhetjük a szőnyegen való megfelelő elhelyezkedést – de később a gyerekek is kitalálhatnak ilyeneket, vagy a már ismertek közül választhatnak. A pedagógus lehetőleg ne direkt utasításokkal irányítsa a tevékenységet, hanem pozitív megerősítéssel, pl. “Úgy látom, hogy nagyon jól segítitek egymást a megfelelő hely megtalálásában”, és “Nagyszerűen működtök együtt” vagy “Látom, hogy ügyeltek egymás épségére, elegendő helyet adtok egymásnak, amikor leültök”.
– A gyerekek születésnapjuk sorrendjében üljenek januártól decemberig. Néha segíthet egy kártya elhelyezése “január” felirattal a takarón a kör elején és “december” felirattal a kör végénél, abc sorendben, barna, szőke hajúak váltakozva, lányok, fiúk váltakozva, stb.
– Hívjuk fel az osztály felét arra, hogy üljenek le a szőnyegre és hagyjanak egy helyet mindegyikük között. Azután az osztály másik fele része az üres helyekre ül
– Az éppen tanult számkörnek megfelelően számkártyákat kapnak-, üljenek növekvő, csökkenő sorrendbe, a párosak egymás mellé aztán a páratlanok, stb.

Fontos, hogy változatosak legyenek a leülési módok, és a gyerekek is találhassanak ki ilyeneket!

Köszöntések

Egymás változatos formában való üdvözölése a kölcsönös tiszteletre, az illemszabályokra, kapcsolatteremtésre tanít, segíti az önértékelés fejlődését, a csoporthoz tartozás érzésének kialakítását, fejleszti a kommunikációs készséget.
Kezdetben a pedagógus modellálja a köszöntő mondatokat, majd a gyerekek maguk is indíthatják.

pl. Mindegyik gyerek köszöntéssel fordul a mellette lévő gyerekhez:
Jó reggelt Peti, remélem, nagyon jó napod lesz!
Szervusz Kati! Örülök, hogy ma együtt dolgozhatunk!
Stb.

Vigyázni kell, hogy a köszöntések ne legyenek formálisak, az egymásak szóló mondatok ne üresedjenek ki. A gyerekek szinte gondolkodás nélkül utánozzák a pedagógust, ezért lehetőleg csak a gyerekeknek természetes köszöntéseket modelláljuk. Alakítsuk ki, hogy a természetes érzéseiket mondják ki, bízzuk rájuk az üdvözlőmondatokat.
Csak a nagyon szükséges helyzetekben javítsunk.

Játékok az egymásráfigyelés, a beszélgetés szabályainak betartására
A játékok kihívást jelentenek, fejlesztik a kreatív gondolkodást és önkifejezést.

Titok-edény
Ez a tevékenység arra szolgál, hogy segítse a közösség alakulását, alkalmat teremtsen a játékszabályok betartásának gyakorlására, a megfigyelésre, az egymásra való figyelésre.
Egy letakart bármilyen edénybe egy tárgyat helyezünk el. Az edényt körbeadják.

A szabályokat előre felírhatjuk egy papírra vagy a táblára:
• Az edényt nem szabad kinyitni
• Meg lehet rázni az edényt
• Egy eldöntendő kérdést lehet feltenni a benne lévő tárgyról, amelyre a pedagógus válaszol
• Ha úgy gondolják, hogy tudják mi ez a tárgy, akkor rákérdezhetnek: “Ez egy…”
Közben dicsérjük, erősítsük meg a megfelelő viselkedést. Pl. “Látom, hogy odafigyelsz mások kérdéseire” és “Ez egy nehéz feladat, de ügyesen gondolkodtok és segítetek egymásnak kitalálni, mi is van az edényben”.
Ha nem találják ki a kör végére, adjunk nekik több útmutatást, és ismét menjünk körbe.
Feladat:
Gyűjts, találj ki hasonló játékokat, amelyek az egymásráfigyelést, a megszólalás szabályait segít betartani!
Osztály hírek

Az osztály-hírek a reggeli megbeszélés fontos részét képezik. A gyerekek számára lehetőséget teremt, hogy megosszanak élményeket, érzéseket, elmeséljenek számukra fontos eseményeket társaiknak. A fontos hírek táblára, flip-charte-ra, csomagolópapírra kerülhetnek.
– Az osztály-hírek segítenek a gyerekeknek, hogy megértsék kinek mi, illetve mindenkinek más lehet fontos, amit értékelniük, tisztelniük kell.
– Segít megkülönböztetni a magánjellegű, csak a családra tartozókat a közösséggel megoszthatókkal.
– Segíti tömöríteni, hírjellegűvé tenni a mondanivalót.

 

A reggeli üzeneteket egy nagy papírlapra, vagy táblára kell felírni, hogy a gyerekek könnyen láthassák a körben elfoglalt helyükről. Minden nap ugyanazon formátumban kell felírni.
Így pl. a tanító a következőt írhatja:
Jó reggel első osztályosok!
Ma hétfő van.
2015. június 1.
Az idő napos és fülledt meleg.
Ma kint fogunk uzsonnázni az udvaron. Egy új dalt is megtanulunk.
Érdekes új rejtvény feladatokat oldunk meg matematikából.
Izgalmas indián történetekkel ismerkedünk.

A reggeli üzenet fontos, motiváló közléseket nyújt a gyerekeknek a naphoz. Kiegészíthetjük még a nappal kapcsolatos tudnivalókkal.
A reggeli üzenetet felhasználhatjuk új anyanyelvi ismeretek bevezetésére, vagy gyakorlásra. A szavak változtatásával, a szavak helyesírási hibáival, betűk kihagyásával, stb. a tanító megkérheti a tanulókat, hogy segítsenek kitölteni a reggeli üzenetet úgy, hogy annak értelme legyen. Ez nagyon jó módszer a gyerekek bátorítására és arra, hogy keressék a hibákat és tanulják meg, hogyan segítsék egymást az olvasásban és írásban.

A reggeli üzenet nem lehet azonos sem a napirenddel, sem az órarenddel. Olyan közléseket tartalmazzon, amelyek informatív és motiváló értékűek a gyerekek számára.
Tartalmazhat problémát is a nap teendőivel kapcsolatban, melynek, vagy melyeknek megoldásához a gyerekek együttműködését kérjük!
Vigyázat! Ne váljon formálissá!